Korábban úgy döntöttem, hogy a fegyvert szegre akasztva, megpihenek és csak fotópuskával lövök punára, feladva a vadásszenvedélyem trófea gyüjtő részét.

A vadásszezon közeledtével azonban a punák egyre csak kerülgetnek és lassanként meggyőztek róla, hogy kár lenne vitrinbe tenni a mesteri vadászfegyvert. Olyannyira elkapott a szenvedély, hogy elővettem a puskámat, méregettem, nézegettem - közben a gondolataim nagy vadászatokon jártak- majd némi fegyverolajjal végigsimítva a csövet, láttam azonnal lövésre kész állapotba kerül.
Végül, engedve a csábításnak elhatározásra jutottam!
Újra használom a golyósfegyvert, de már csak és kizárólag kapitális vadakat fogok becserkészni!
Trófeákat gyüjtök a jövőben!
Kár lenne a megszerzett vadásztapasztalatokat kihasználatlanul hagyni, az idő sodrában eltűnve, megsemmisíteni. Viszont már nem hajt az ifjú-kori mennyiségi szemlélet, így csak és kizárólag a nemes, értékes punák jöhetnek szóba, melyek becserkészése és meglövése, kölcsönösen nagy örömöt okoz vadásznak és punának egyaránt!!

wiko

2009.09.23.